Get Adobe Flash player
Címlap Szolgáltatásaink Energiaerdő

 

Energiafűz

István február 12th, 2009


A Salix Viminalis (közismertebb nevén: huságfűz, kosárfonó fűz, bokorfűz) a fűzfélék közé tartozó bokor, illetve sövényszerű megjelenésű fűzféle. Kiváló sarjazási képessége, magas terméshozama, valamint egyes speciális tulajdonságai kiválóan alkalmassá teszik az un. sarjaztatásos, fás szárú energiaültetvények telepítésére.
Az elmúlt évtizedekben intenzív kutatási-fejlesztési munka folyt a termesztéshez leginkább megfelelő, a különféle termőhelyi adottságokhoz, feltételekhez legjobban adaptálható fajták kinemesítésére. Az Európa szerte végzett nemesítési kutatások között élenjáró szerepet töltenek be a Svédországi Latmannen csoport kutatóintézetei, ahol évtizedes kutatómunkával, több fűzféle keresztezésével, célirányos szelektálásával számos Salix fajta kinemesítésére került sor. Társaságunk a több évtized alatt kinemesített, célirányosan szelektált, magas termőképességű Svéd fajták termesztését határozta el. Ennek egyik oka, hogy Svédországban a Salix termesztése igen széles körben elterjedt, 2006. év végére a Svédországi ültetvények területe meghaladta a 15.000 hektárt, rendkívül széleskörű termesztési- felhasználási tapasztalatok érhetőek el. A Svédországi integrált hasznosítás egyik kiváló példája az Einsöpping-i erőmű, amely az év jelentős részben Salix ültetvényekről származó faaprítékkal üzemel. A Salix fajták leggyakoribb felhasználási módja annak eltüzelése (energetikai alapanyag), de hasznosításuk számos egyéb területeken is felhasználható (pl. bútorok fonására), illetve kiaknázva a Salix speciális tulajdonságaiban rejlő lehetőségeket.
A svéd fajtákkal folytatott hazai termesztéstechnológiai kísérletek bebizonyították, hogy a kultúra jól adaptálódik a hazai éghajlati adottságokhoz, sőt kifejezetten jól érzi magát Magyarországon.
Az alábbi ismertetés a Salix fajták általános tulajdonságaira vonatkozik, az adott fajta termőhelyi igénye, a fajta függvényében jelentősen eltérhet. A konkrét fajták termesztéstechnológiájáról a Termesztés menüpont alatt érhetőek el részletesebb információk.
A Salix fajták (fűzfélék) általános, közös tulajdonsága az extrém víztolerancia, kiválóan termeszthetőek a magas vízkapacitású talajokon, elviselik (sőt kifejezetten kedvelik) a belvizet, illetve korlátozott mértékben a teljes elárasztást is. Ugyanakkor a Salix sem univerzális csodanövény, bár kiterjedt, mélyrehetó gyökérrendszerének köszönhetően a szelektált, kinemesített fajták képesek átvészelni a szárazabb periódusokat is, de kielégítő termésátlag kizárólag bő vízellátottságú területeken történő telepítéssel érhető el! Ezért telepítése elsősorban vizenyős talajokon, belvizes, árvízveszelyéztetett területeken javasolt.
A magas víztorelanciából következően a Salix a más kultúrákkal nem hasznosítható belvizes, vizenyős területeknek optimális haszonnövénye lehet, innen származik társaságunk egyik jelmondata: Belvízből érték!
A Salix fajták növekedési magassága – fajta függvényében – 0,5-4 métertől elérheti akár a 20 métert is. Kiterjedt gyökérzete ellenére, nem karógyökérzetű, ezért a talajból történő felszámolásuk, a terület helyreállítása – a karógyökérzetű fás kultúrákhoz képest – relatív egyszerűbben elvégezhető.
A Salix a könnyű és agyagos talajokat egyaránt tolerálja, pH tűrő képessége 6,5-7,5 között változik, egy fajtái elviselik a sós talajokat is, de lúgos területeken nem javasoljuk a telepítését. Az optimális növekedési hőmérséklete általában 15-26 0C között ingadozik, felső tűréshatára 30-40 0C között változik, fagytűrő képessége alapvetően jó. Ezt támasztják alá a Svédországi tapasztalatok, ahol egyes fajták elviselik a –25 0C hőmérsékletet is.
A Salix alapvetően nem invazív növény, gyökérrendszerét elsősorban vertikálisan (a talajban lefelé) fejleszti, ezért mechanikai módszerekkel a kultúra továbbterjedése megakadályozható. A vegetatív kifertőződése nem jellemző, generatív terjedésének korlátot szab a gyakori (ivarérettség előtti) letermelés. A Salix ültetvények fajtagazdasága (biodiverzitása) külnösen a gernices fajok esetében magas, kiváló búvóhelyet biztosítanak a kisebb állatoknak, fészkelőhelyet a madaraknak. Ezért - megfelelő feltételek mellett - egyes ökológiailag védett területeken is elképzelhető a termesztése.
A Salix általában a durván előkészített talajban is jól adaptálódik, de indokolt a felső vízzáró réteg meglazítása, gépi telepítés esetén a talaj megfelelő előkészítése. Telepítés előtt javasolt az őszi mélyszántás, tavasszal a mélylazítás, ami elősegíti a tavaszi telepítés fejlődését, illetve hozzájárul a gyomok elleni védekezéshez is. A Salix jó gyomelnyomó, de a gyomok elleni védekezés különösen fontos a telepítés évében, mivel a gyorsan növő gyomok mellett a kultúra nem lesz képes a gyökérzetét kielégítően kialakítani. Ilyen szempontból az évelő, kiterjedt gyökérzetű gyomok eltávolítására indokolt különös figyelmet fordítani. A terület gyomosságának függvényében a vegetáció megindulása előtt szükséges lehet a kétszikű, vegetáció után az egyszikű gyomok ellenni mechanikai, vagy kémiai gyomirtás. A telepítést követően az első 3-4 hónapban indokolt a gyomosodás folyamatos figyelemmel kísérése és a szükséges műveletek (védekezés) elvégzése. Amikor a Salix már túlnőtte a gyomot alapvetően jól képest azt elnyomni, sőt szárazabb nyár esetén nem célszerű a gyomirtás, mivel a sorok közötti vegetáció segíthet a talaj nedvességtartamának megőrzésében.

A Salix telepítése kézzel és speciális gépekkel egyaránt elvégezhető, általában kb. 20 cm hosszúságú dugványokkal történik (gépi telepítésnél a 2 méteres dugványok méretre
vágása automatikusan történik), társaságunk rendelkezik a gépi telepítés eszközeivel.
A hazai tapasztalatok alapján elsősorban a tavaszi telepítést javasoljuk.
A telepítés történhet mono- és ikersoros változatban, általában 75-100 cm sor- és 40-50 cm tőtávolság terjedt el. Ikersoros telepítés esetén a közeli sorok távolsága általában 70-80 cm, a távolabbi sorok távolsága 120-130 cm. Fajta, technológiai megoldás (mono- v. ikersor), sor- és tőtáv függvényében a szükséges tőszám 16-25 ezer tő/ha között változik.
A kifejlett Salix magas cseranyag tartalmú, ami a vadak számára élvezhetetlenné teszi a növényt, de a telepítés évében a kultúra még nem tartalmaz elégséges cseranyagot, ezért telepítéskor a magas vadállománnyal rendelkező területeken indokolt lehet első évben a vadkerítés, vagy villanypásztorral történő körbekerítés.
A telepítést követően a gyökérzet fejlődését követően a növény oldalhajtásokat növeszt és a telepített dugvány mellett több tő jelenik meg, kialakítva a Salix-ra jellemző bokor(sövény)szerű megjelenési formát. Első évben egy dugványból 2-5 db 0,5-2,5 méter hosszúságú hajtás jelenhet meg, amelyeket a jobb bokrosodás érdekében 5-10 cm magasságban első év végén visszavágnak. A második évben a hajtások száma jelentősen megnövekedik, hosszuk elérheti a 4-6 métert.
A Salix várható termesztési ideje – fajta, letermelési gyakoriság függvényében – általában 20-30 év között változik, betakarítási ciklusa 2-5 év, de egyes fajták akár évente is letermelhetőek. A kifejlett Salix állomány alapvetően nem igényel intenzív művelést, de különösen a tápanyagban szegény területeken indokolt a talajerő-visszapótlás, a tápanyagot nem a sorok közé, hanem a sorokba célszerű juttatni. Svédországban elterjedt a megfelelően előkezelt szennyvízzel történő öntözése is, amely nemcsak fontos tápanyagokat juttat a talajba, hanem elősegíti a bő víz- ellátottságot is. Magas víz-elpárolgató képessége, valamint mivel a letermelt növény felhasználása nem élelmiszer célú, ezért a közvetlen biomassza termelés mellett elterjedt a komplex szennyvízkezelési rendszerekben történő alkalmazása is.

A Salix ültetvény betakarítása a többi fás szárú energiaültetvényhez hasonlóan – a lombhullást (a visszahulló levélzet segít a talaj tápanyag-megőrzésében) és a talaj megfagyását követően kerül sor. Betakarítása elvileg megoldható manuálisan is (motoros kaszával, vagy fűrésszel), de kisebb költséggel jár annak gépi betakarítása. Társaságunk 2010. év végére tervezi a Salix betakarítására alkalmas Claas Jaguár megvásárlását,amellyel elsősorban az integrációs területek betakarítását tervezi (illetve a felesleges kapacitásokkal bér-betakarítást is vállal a Szolgáltatások menüpont alatt kifejtettek alapján). A terméshozam – fajta, termőhelyi adottság, betakarítás éve, vízellátottság függvényében – 10-30 t/ha/év között változik, általában 16-22 t/ha/év értékkel szoktak kalkulálni.

A növény magas-szalicil alkohol tartalma miatt fűtőértéke kiváló, általában 18-22 MJ/kg között változik, de előfordult már 30 MJ/kg feletti mérési eredmény is. Tüzelésének emissziós adatai kiválóak, alacsony kéntartalom (0,03%), nitrogéncsoportba tartozó vegyületek (0,01%), hamutartalom 1% körüli.
A magas szalicil-alkohol tartalom miatt relatív jól tárolható, de a magas nedvességtartalmú apríték, huság esetében különös figyelmet kell fordítani a megfelelő tárolásra. A prizmában felhalmozott faapríték esetén indokolt lehet a többszöri átmozgatás, vagy utószárítás, egész husángok esetében a gyári melegben történő szárítás. Tüzeléstechnikai célú felhasználása mellett papír-, illetve préselt lemezek alapanyagaként is hasznosítható. Az eddigi hazai tapasztalatok alapján prizmában történt a tárolás átmozgatás nélkül, de ez esetben számolni kell a felső 25-40 cm-s réteg “megkérgesedésével” (ezen réteg fűtőértéke jelentősen csökken).

FELVÁSÁRLÁS
A termelők által történő egyéni értékesítéshez képest a Társaságunk által telepített 200 ha saját termőültetvényről (kb. 2800 t/év), valamint az integrációs területekről bevonásra kerülő (homogén minőségű) faapríték elégséges árualap mennyiséget jelent a piacon történő érdekérvényesítéshez, a magasabb értékesítési árak kiharcolásához.
A Megaholz s.r.o. kész bármely az általa forgalmazott szaporítóanyagból létesített ültetvényről letermelt faapíték korrekt áron történő megvásárlására, akár ütemezett beszállítással, vagy akár közvetlenül a “kombájn” mellől is.
Cégünkkel érdemes felvásárlási szerződést kötni, de természetesen a faaprítékkal saját tulajdonként rendelkeznek, ennek megfelelően minden megkötés nélkül szabadon értékesíthetik, használhatják fel.
Társaságunk vásárlói köre alapvetően kialakult, de várjuk további, korrekt faapríték vásárlók jelentkezését is.
JOGSZABÁLYOK

Megjelent a fás szárú energiaültetvények támogatására vonatkozó formanyomtatvány

Submitted by salixterm on péntek, november 23, 2007 - 10:20Kihirdetésre került a 92/2007. (XI.21.) MVH közlemény, amely a telepítéshez nyújtott, vissza nem térítendő támogatások igényléséhez szükséges adatlapokat és útmutatót tartalmazza. A közlemény és a pályázati csomag elemei letölthetőek az MVH honlapjáról az alábbi linken. Társaságunk, a SIR tagoknak, illetve szaporítóanyag vásárlóinak összeállítja a komplett pályázati anyagot. Figyelem! A támogatási kérelmeket a jövő évi telepítések vonatkozásában is idén kell benyújtani,
határidő: december 14.

Módosítás a fás szárú energiaültetvények támogatási kérelmek beadásában

Submitted by salixterm on kedd, október 9, 2007 - 09:09Módosul a fás szárú energiaültetvények telepítésére vonatkozó 72/2007. (VII.27.) FVM rendelet. A módosítás alapján a támogatási kérelmek benyújtási határideje december 14-re változik, illetve változik a támogatás hektáronkénti maximális mértéke. A módosítások a Magyar Közlöny 152. számában kerültek kihirdetésre, amely elektronikus formában az alábbi linken érhető el.

Módosításra került a biomassza kazánok beszerzését támogató rendelet

Submitted by salixterm on kedd, október 9, 2007 - 09:07A Magyar Közölny 123. számában kihirdetésre került a 101/2007. (IX.21.) FVM rendelet, amely számos ponton módosítja a 78/2007. (VII.30.) FVM rendeletet. A gazdálkodókat érintő egyik legfontosabb változás, hogy a támogatási intenzitás 50%-ról, 35%-ra csökkent, illetve a támgatás felső határa 30 millió forintra módosult.

Megjelent a biomassza kazánok beszerzésének támogatására vonatkozó rendelet

Submitted by salixterm on csütörtök, augusztus 2, 2007 - 10:31A 78/2007. (VII.30.) FVM rendelettel kihirdetésre került a mezőgazdasági célú energiafelhasználást megvalósító fejlesztések támogatására vonatkozó EMVA rendelet. A rendelet alapján mezőgazadasági üzemek 50% vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe biomassza kazánok beszerzésére és az energia szétosztását szolgáló infrastuktúra beszerzéséhez (kivéve épületek).

Megjelent az energiaültetvények támogatására vonatkozó rendelet

Submitted by salixterm on kedd, július 31, 2007 - 14:11A Magyar Közlöny 2007. július 27-ei számában kihirdetésre került a 72/2007. (VII.27.) FVM rendelet, amely alapján fás szárú energiaültetvények - többek között Salixültetvények - létesítésére és vágásérettségéig történő ápolásához vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe. A rendelet alapján a telepítéshez, ápoláshoz 40%, KAT területeken 50% támogatás vehető igénybe hektáronként max. 250 ezer Ft értékben. A rendeletről részletesebben a Jogszabályok menüpont alatt található információ. A Salixterm Kft. a SIR tagoknak ingyenesen összeállítja a támogatási pályázatot (kérelmet), nem SIR tagok a Szolgáltatások menüpont alatt foglaltak szerint vehetik igénybe ezt a szolgáltatást

TELEPÍTÉSI RENDELT
A jogszabály megjelent az FVM Értesítő LVIII. évfolyam 14. számában.

45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet a fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról

A fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (7) bekezdésében, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. § (2) bekezdésében, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a 7. § (2) bekezdése tekintetében az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § f) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel, továbbá e bekezdés és az igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A fás szárú energetikai ültetvény telepítéséhez kizárólag az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet követelményeinek megfelelő, engedélyes termelő által előállított, minősített szaporítóanyagot lehet felhasználni.
2. § (1) A fás szárú energetikai ültetvényekben engedélyezhető minden erdészeti és energetikai célú fajta, amely az Európai Unió valamely tagállamában és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá valamennyi olyan államban elismert, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, illetve a nemzeti szaporítóanyag-forrás jegyzékben, fajtajegyzékben szerepel, a Közösségi Növényfajta Hivatal nyilvántartásában megtalálható, illetve Magyarországon állami elismerést kapott és e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt alapfajok valamelyikéből levezethető. Sarjaztatásos típusú fás szárú energetikai ültetvény kizárólag nyár, fűz és akác fajokból létesíthető.
(2) Az R. 2. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolást - kérelemre - nyár és fűz fajok esetében a fajtatulajdonos, akác esetében az Erdészeti Tudományos Intézet adja ki.
(3) Az igazolás az R. 2. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakon felül tartalmazza az adott fajra, illetve fajtára vonatkozó ideális termőhelyi adottságok megjelölését, valamint a fajtatulajdonos igazolása esetén a magyarországi használatra vonatkozó felhatalmazást is.
(4) Az R. 3. § (4) bekezdése alapján védett természeti területen, valamint a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen fehér akác (Robinia pseudoacacia) telepítése nem engedélyezhető.
3. § A művelési ág megváltoztatásának az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet szerinti bejelentéséhez csatolni kell a telepítés engedélyezéséről (fennmaradásáról) rendelkező jogerős határozat, illetve megszüntetés esetén a hatósági bizonyítvány hiteles másolatát.
4. § Az R. 6. § (1) bekezdése szerinti munkanaplónak tartalmaznia kell:
a) a telepítési terv alapján elvégzett munkák bejegyzését,
b) az alkalmazott technológia feltüntetését,
c) a faanyag letermelésének módját,
d) a megszüntetés módját.
5. § (1) A fás szárú energetikai ültetvény telepítésének engedélyezése iránt indított eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege tizenegyezer forint, mely magában foglalja az R. 4. § (2) bekezdése szerint a termőhelyi adottságok vizsgálatához szükséges helyszíni szemle, talajmintavétel és laborvizsgálat költségeit is. Amennyiben a talajmintavétel az 5 hektárt meghaladja, a díj összege minden megkezdetett 5 hektár esetében négyezer forinttal emelkedik.
(2) A telepítés, illetve a megszüntetés elvégzésének az R. 6. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzése, és a telepítés fennmaradásának az R. 8. § (2) bekezdése szerinti engedélyezése iránt indított eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege kilencezer forint.
(3) Amennyiben az ugyanazon kérelmező által azonos időpontban benyújtott több, azonos célra irányuló kérelemben megjelölt ingatlanok egyikének területe sem haladja meg az öt hektárt, az ingatlanok egymással szomszédosak vagy egy dűlőben vannak, a kérelmek után fizetendő igazgatási szolgáltatási díjként az egyébként járó díjak felét kell megfizetni.
(4) Az eljárás díját a kérelem benyújtásakor a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szerve (a továbbiakban: MgSzH) által kiállított számla alapján az MgSzH-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett 2. számú melléklet szerinti előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell megfizetni készpénzben vagy banki átutalással.
(5) Az igazgatási szolgáltatási díj az MgSzH bevétele, amelyet az R.-ben, az e rendeletben, valamint külön jogszabályban meghatározott feladataival összefüggésben felmerülő költségeinek fedezésére használhat fel.
(6) Az MgSzH döntése ellen az ügyfél által benyújtott jogorvoslati kérelem díja az első fokú eljárás díjának kétszerese. A (4)-(5) bekezdésben foglaltakat a jogorvoslati eljárásban is megfelelően alkalmazni kell. Amennyiben a kérelmező a (3) bekezdésben foglaltak szerint megállapított igazgatási szolgáltatási díjjal érintett valamely kérelemben született döntés ellen fordul jogorvoslatért, a jogorvoslati kérelem díját az első fokú eljárás alapjául szolgáló kérelemre irányadó igazgatási szolgáltatási díj alapulvételével kell kiszámítani.
6. § A díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, valamint 31. §-ának (2) és (5)-(7) bekezdésben foglaltakat, a jogorvoslati díj visszatérítésére a 32. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy állami adóhatóság helyett MgSzH-t, illeték helyett díjat kell érteni.
7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 40. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően szántó művelési ágban kell nyilvántartani még:]
“e) a lágy szárú energianövényekkel energetikai célból hasznosított területet, valamint a sarjaztatásos típusú fás szárú energetikai ültetvényt.”
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 48. § (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani még:]
“f) a hengeres típusú fás szárú energetikai ültetvényt.”
1. számú melléklet a 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelethez

A fás szárú energetikai ültetvényekben engedélyezhető alapfajok

Fehér nyár - Populus alba
Fekete nyár - Populus nigra
Szürke nyár - Populus x canescens
Rezgőnyár - Populus tremula
Fehér fűz - Salix alba
Kosárfonó fűz - Salix viminalis
Fehér akác - Robinia pseudoacacia
Mézgás éger - Alnus glutinosa
Magas kőris - Fraxinus excelsior
Keskenylevelű kőris - Fraxinus angustifolia
Vörös tölgy - Quercus rubra
Feketedió - Juglans nigra
Korai juhar - Acer platanoides
2. számú melléklet a 45/2007. (VI. 11.) FVM rendelethez

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerveinek előirányzat-felhasználási keretszámlái

Intézmény megnevezése Előirányzat-felhasználási keretszámla

1. Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10025003-00289809-00000000
2. Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10025004-00289799-00000000
3. Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10026005-00289847-00000000
4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10027006-00289861-00000000
5. Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10028007-00289737-00000000
6. Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10029008-00289775-00000000
7. Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10032000-00289830-00000000
8. Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10033001-00289720-00000000
9. Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10034002-00289706-00000000
10. Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10035003-00289878-00000000
11. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10045002-00289768-00000000
12. Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10036004-00289885-00000000
13. Nógrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10037005-00289892-00000000
14. Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10039007-00289854-00000000
15. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10044001-00289751-00000000
16. Tolna Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10046003-00289823-00000000
17. Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10047004-00289816-00000000
18. Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10048005-00289744-00000000
19. Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 10049006-00289902-00000000
72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 81. §-a (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

A támogatás célja

1. § A támogatás célja, hogy a mezőgazdasági területeken a fás szárú energiaültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: engedélyezési R.) 2. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott sarjaztatásos fás szárú energiaültetvények telepítésével

a) hozzájáruljon az élelmiszer-termékpályák stabilizálásához a nem élelmiszeripari növények termesztésére történő áttéréssel;

b) alternatív, a termőhelyi adottságokhoz igazodó kultúraválasztási lehetőséget biztosítson;

c) mérsékelje a szél- és vízerózió, illetve belvizek okozta károkat;

d) az energetikai célú faanyag biztosításával hozzájáruljon a megújuló energiaforrások minél szélesebb körben való használatának elterjesztéséhez;

e) mérsékelje az erdészeti potenciál túlzott energetikai célú használatára irányuló nyomást;

f) a betakarítási, telepítési műveletekkel foglalkoztatási lehetőséget biztosítson a vidéken élő, alacsony képzettségű munkaerő részére;

g) hozzájáruljon a vidéki lakosság életszínvonalának javításához.

Fogalmak

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) energiaültetvény: az engedélyezési R. 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti sarjaztatásos fás szárú energiaültetvény;

b) mezőgazdasági terület: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: MePAR rendelet) 1. § g) pontjában meghatározott támogatható terület;

c) megkezdett beruházás: a szaporítóanyag (csemete, illetve dugvány) talajba történő eltelepítésének megkezdése;

d) fiatal mezőgazdasági termelő: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben meghatározott termelő;

e) befejezett beruházás: az ültetvény termőre fordulásának (első letermelésének) időpontja;

f) elismert piaci szereplő: az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címében meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról szóló 1973/2004/EK rendelet módosításáról szóló 2007. március 13-i 270/2007/EK bizottsági rendelet 37. cikke alapján elismerési nyilvántartásba vett piaci szereplő;

g) kedvezőtlen adottságú terület: az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet 19. cikke, valamint 20. cikke alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz kapcsolódó települések megállapításáról szóló 24/2007. (IV. 17.) FVM rendelet alapján meghatározott kedvezőtlen adottságú terület.

(2) Az e rendeletben nem meghatározott fogalmakra az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. §-a az irányadó, valamint az engedélyezési R.-ben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

A támogatás jellege

3. § E rendelet alapján mezőgazdasági területeken a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti energiaültetvény telepítéséhez, termőre fordulásáig történő ápolásához vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe.

A támogatás igénybevételének feltételei

4. § (1) Támogatás igénybevételére jogosult a mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: ügyfél), ha a beruházással érintett mezőgazdasági üzemének mérete meghaladja a 4 európai méretegységet (EUME).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel nem vonatkozik az induló vállalkozásra. Ha az ügyfél induló vállalkozás, akkor a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozatban vállalja, hogy legkésőbb a beruházás befejezését követő első lezárt teljes naptári évben megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek.

(3) Az ügyfél köteles a támogatási kérelemben megjelölt összes ültetvény vonatkozásában:

a) a támogatási határozat kézhezvételétől számított 12 hónapon belül az ültetvénytelepítést befejezni;

b) legalább a telepítésétől számított öt évig az ültetvényt fenntartani, termőképességét megőrizni;

c) az ültetvény hozamát a telepítéstől számított öt naptári éven belül betakarítani;

d) termelt faapríték - a melléklet 2. pontja szerint számított - mennyiség legalább 50%-ának értékesítésére vonatkozó, a beruházás befejezésétől számított legalább öt évre szóló előszerződéssel, szerződéssel rendelkezni, illetve saját célú felhasználás esetén a felhasználásról nyilatkozni. Az előszerződésnek, szerződésnek tartalmaznia kell legalább az alábbi adatokat:

da) szerződő felek azonosító adatait, az ügyfél regisztrációs számát,

db) a biomassza megnevezését (akác, fűz, nyár),

dc) az átadási helyet, az átadás tervezett időpontját (év, hónapok) és mennyiségét (t),

dd) a szerződés időtartamát;

e) az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, e jogcím tárgyában szervezett kötelező képzésen részt venni az utolsó kifizetési kérelem benyújtása előtt;

f) a 8. § (3) bekezdés szerinti vázrajzot csatolni.

(4) A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az ügyfél rendelkezzen az engedélyezési R. alapján saját nevére kiállított, a támogatási kérelemben megjelölt területekre vonatkozó, jogerős telepítési engedélyekkel.

(5) E rendelet alapján a legkisebb támogatható parcella nagysága minimum 1 hektár.

(6) Nem vehető igénybe támogatás:

a) védett természeti, illetve Natura 2000 területen történő telepítéshez, illetve

b) olyan területen történő telepítéshez, amelyre a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, illetve az Agrár Vidékfejlesztési Operatív Program vagy a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv társfinanszírozásában

ba) fás szárú energiaültetvény telepítési támogatást, vagy

bb) évelő, lágy szárú energiaültetvény telepítési támogatást, vagy

bc) ültetvénytelepítési támogatást, vagy

bd) erdőtelepítési támogatást

igényeltek.

(7) A 15 millió forint vagy azt meghaladó támogatási kérelem esetén a támogatás igénybevételének további feltétele - a jogcímre vonatkozó IH közleményben meghatározott - üzleti terv benyújtása.

A támogatás mértéke

5. § (1) A támogatás összege évente és ügyfelenként legfeljebb 200 millió forint lehet.

(2) A támogatás mértéke a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével:

a) a beruházás összes elszámolható kiadásának 40%-a;

b) fiatal mezőgazdasági termelő által vagy kedvezőtlen adottságú területen történő telepítéskor a beruházás összes elszámolható kiadásának 50%-a;

c) fiatal mezőgazdasági termelő által és kedvezőtlen adottságú területen történő telepítéskor a beruházás összes elszámolható kiadásának 60%-a.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak egyidejű figyelembevételével a támogatás összege parcellánként nem haladhatja meg akácból történő telepítés esetén a 160 ezer forint/hektárt, fűz és nyárfa fajokból történő telepítés esetén a 200 ezer forint/hektárt.

(4) E rendelet alkalmazásában az ültetvénnyel kapcsolatban felmerült elszámolható kiadásnak minősül:

a) terület-előkészítés,

b) tápanyag-utánpótlás,

c) szaporítóanyag-beszerzés és -tárolás,

d) telepítés,

e) termőre fordulásig a telepítési terv szerinti éves ápolás,

f) telepítéshez kapcsolódóan a Vhr. 31. §-ában meghatározott szolgáltatások, az ott meghatározott mértékig,

g) kerítés, térburkolat-kialakítás.

(5) A (4) bekezdés f)-g) pontjai szerinti kiadások nem haladhatják meg az összes elszámolható kiadás 20%-át.

(6) Több parcellára vonatkozóan kérelmezett egyéb elszámolható kiadásokat az elbírálás során parcellánként, azok területének nagysága szerint arányosítva kell figyelembe venni.

(7) A (4) bekezdés f) és g) pontjára vonatkozóan az összes elszámolható kiadáson belül meghatározott kiadási arányokat mind a támogatás igénylésekor, mind a kifizetéskor meg kell tartani.

Támogatási kérelem benyújtása

6. § (1) A támogatási kérelmet évente október 1-jétől december 14-ig a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz lehet benyújtani.

(2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

a) a mezőgazdasági őstermelői igazolvány, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolatát;

b) az energiaültetvények határvonalait ábrázoló MePAR rendelet szerinti egyedi blokktérképeket;

c) a faapríték felvásárlására vonatkozó, a telepítést követő legalább 5 év időtartamra szóló előszerződés, szerződés másolatát, vagy a saját felhasználásra vonatkozó nyilatkozatot;

D) a mellékletben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat, dokumentumokat;

E) a 15 millió forint vagy azt meghaladó támogatási kérelem esetén - a jogcímre vonatkozó IH közleményben meghatározott tartalommal - az üzleti tervet;

F) a Vhr. 27. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt előírást e rendelet szerint nem kell alkalmazni.

(3) Egy ügyfél egy támogatási kérelem benyújtási időszakban csak egy támogatási kérelmet nyújthat be.

(4) Támogatási kérelem kizárólag azon területek vonatkozásában nyújtható be, ahol az ügyfél - az engedélyezési R. alapján - a telepítési engedélykérelmet az engedélyező hatósághoz benyújtotta.

A támogatási kérelem elbírálása

7. § A támogatási kérelmet az MVH a Tv. 32. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rangsor állításával bírálja el a melléklet szerinti pontrendszer alapulvételével.

Kifizetési kérelem

8. § (1) Támogatás a kifizetési kérelem alapján akkor fizethető ki, ha az engedélyezési R. 6. § (4) bekezdése alapján az engedélyező hatóság a telepítés elvégzésére vonatkozó hatósági bizonyítványt kiállította.

(2) A kifizetési kérelmet 2008-tól évente

a) az egységes területalapú támogatásokkal együtt május 15-ig lehet benyújtani,

b) augusztus 1-31. között a megvalósított és májusban bejelentett ültetvényekhez kapcsolódóan további elszámolások nyújthatók be

az MVH-hoz.

(3) A kifizetési kérelemhez mellékelni kell a megvalósított ültetvény határvonalainak vázrajzát, külső töréspontjainak Egységes Országos Vetületi Rendszerben legalább 0,5 m-es pontossággal megadott koordinátáinak feltüntetésével.

(4) Az utolsó kifizetési kérelemhez mellékelni kell a 4. § (3) bekezdés e) pontja szerinti képzésen való részvételről szóló igazolást.

Jogkövetkezmények

9. § (1) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az ügyfél a telepítési kötelezettségének nem, vagy nem a telepítési engedély szerint tett eleget, akkor köteles az érintett parcellák területével arányosan a már felvett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni, és az ügyfél támogatáshoz való joga megszűnik.

(2) Ha az ügyfél a 4. § (3) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt kötelezettségét megszegi, akkor az érintett parcellák területével arányosan köteles a már felvett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni, és az ügyfél támogatáshoz való joga megszűnik.

(3) Ha az ügyfél a 4. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott képzési kötelezettségének nem tesz eleget, a támogatási összeget 20%-kal csökkenteni kell, kivéve, ha a támogatási határozat kézhezvételét követő 30. nap és az utolsó kifizetési kérelem benyújtására megjelölt időszak első napját megelőző 30. nap között nem volt képzés.

(4) Ha az engedélyezési R. alapján az engedélyező hatóság az ültetvény felszámolását az ügyfél hibájából elrendeli, akkor az ügyfél köteles a már felvett támogatásnak a felszámolást elrendelő határozatban megjelölt ültetvény felszámolással érintett területével arányos összegét a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni.

(5) Amennyiben az ügyfél a saját felhasználást biztosító berendezést az ültetvény első letermelésének időpontjáig nem helyezi üzembe, akkor köteles a már felvett támogatási összeg 50%-át a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni, és az ügyfél támogatáshoz való joga megszűnik.

(6) Ha az ügyfél - induló vállalkozásként - a 4. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozata ellenére a beruházás befejezését követő első teljes évben nem felel meg a 4. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, akkor köteles a már felvett támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni, és az ügyfél támogatáshoz való joga megszűnik.

(7) Ha az ügyfél által az 1 hektárra vetített mezőgazdasági szolgáltatások nélkül számított mezőgazdasági árbevétel a beruházás befejezésének évében 30%-ot meghaladóan marad el a beruházás befejezésének évére vállalt 1 hektárra jutó mezőgazdasági szolgáltatások nélkül számított mezőgazdasági árbevételtől, akkor az ügyfél köteles a támogatási összeg 30%-ot meghaladó csökkenésén túl százalékpontonként a támogatási összeg 5%-át a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint visszafizetni.

Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

11. § Az Európai Unió jogának való megfelelés

12. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 26. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Melléklet a 72/2007. (VII. 27.) FVM rendelethez

 

 

 

Szavazások

Ön szerint mi lenne kellő visszatartó erő a faanyagtolvajok ellen?
 

Statisztika

Tartalom találatai : 89488

Ki olvas minket

Oldalainkat 5 vendég böngészi

Hirdetés

Kiemelt weblapok:
Joomla!
Joomla! A világ legnépszerűbb és legelterjedtebben használt nyílt forráskódú projektje.
JoomlaCode
JoomlaCode, fejlesztés és terjesztés egyszerűen.
Joomla! Extensions
Joomla! komponensek, modulok, beépülők és fordítások a közösségtől a közösségnek.
Joomla! Shop
Ahol csak Joomla!-portéka kapható.